Hazudott Gheorghe Matei, az Aversa igazgatója, amikor azt nyilatkozta, érthetetlennek tartja, amiért a környezetvédelmi minisztérium magyar szivattyúkat és szakembereket hozatott, akiknek csak a napidíja több mint 20 000 euróba kerül, holott az általa vezetett vállalat sokkal jobb szivattyúkkal rendelkezik, amit ingyen, még az ortodox húsvét előtt felajánlottak a minisztériumnak. Ráadásul a magyar szivattyúk egy része is tőlük származik. A közvélemény felháborodással fogadta a „részrehajló” román hatóságokat, akik inkább a sokba kerülő magyarországi felszereléseket szereltette fel mellőzve az ingyenes, gyors hazai segítséget. A Temes megyei tanács vezetőjének bejelentése nyomán azonban fény derült az igazságra: a román ajánlat csak május 10-én érkezett, csak négy szivattyút ajánlanak fel, ezek azonban kétszer gyengébbek, mint a magyarországiak által a bocsátott felszerelés. Továbbá a szolgáltatást nem ingyen ajánlották fel, a négy szivattyúért több mint egymilliárd lejt kértek. Kiderült az is, a magyarországi szivattyúk kivétel nélkül magyar gyártmányúak. /Gyengébbek és drágábbak a román szivattyúk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2005. június 7.
Az ígéret ellenére mégsem kezdődtek meg június 6-án a Gátaljához tartozó Szigetfalun az árvíz sújtotta első házak újjáépítési munkálatai. Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke közölte: azért nem foghatnak neki az újjáépítésnek, mert még mindig nem érkeztek meg a szakminisztérium által kiválasztott projektek, amelyek alapján felhúzzák a házakat. Ezeket a terveket május 30-áig meg kellett volna kapnia a megyei tanácsnak. A kárt szenvedett házak szakértői véleményezésével sem végeztek a megszabott határidőig a megyei hatóságok. /P. L. Zs.: Késik a házak újjáépítése. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./
2005. június 14.
A Temes Megyei Tanács szervezésében június 12-én nyolcadik alkalommal szervezték meg Temesváron a Bánáti Etnikumok Fesztiválját. Temes, Arad és Krassó- Szörény megyei, népviseletbe öltözött román, magyar, német, szerb, bolgár, cseh, szlovák, ukrán, roma és zsidó hagyományőrző együttesek mutatták be népeik szokásait, dalaikat és táncaikat. A bánsági magyar hagyományőrzőket a Médiabefutó két díjnyertese, a végvári Csűrdöngölő néptáncegyüttes és a Bartók Béla Líceum citeraegyüttese képviselte a fesztiválon. /(Pataki Zoltán): Bánáti Etnikumok VIII. Fesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
2005. július 25.
A bánsági néptáncmozgalom központjának nevezhető Végváron esztendők óta nem múlhat nyár tánctábor nélkül. Idén már a hatodikat rendezte meg július 18–22. a Végvárért Alapítvány a magyar Oktatási Minisztérium, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos elnöksége, a Communitas Alapítvány és a megyei tanács támogatásával. Nyolcvan fiatal töltött el együtt öt napot, hogy csiszolják tudásukat, illetve új lépéseket sajátítsanak el. A helyi Csűrdöngölő, a dettai Búzavirág, a lugosi Gyöngyvirág, az igazfalvi Szivárvány, a pusztakeresztúri Árvácska, a temesvári Bokréta, valamint a szegedi és röszkei Tóth Gábor és Goda Katalin vezetésével tanultak mezőségi, marossárpataki táncot. /P. L. Zs.: Hatodik végvári tánctábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./
2005. december 10.
Temesváron december 9-én a Nemzeti Kisebbségek Napján első alkalommal mutatkozott be együtt a Bánságban élő összes nemzetiségi közösség sajtója és kiadója, de a tájegység határain kívülről is voltak jelentkezők. Megnyitották a kisebbségügyi irodát is, eddig csak a szintén többnemzetiségű Aradon és Kolozsváron létezett ilyen iroda. Az összejövetelen sem a prefektusi hivatal, sem a megyei tanács, sem a polgármesteri hivatal nem képviseltette magát. /Sipos János: Ünneppé avatott munkanap. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./
2006. május 9.
Ferenczy Annamária /sz. Magyarlápos, 1926. máj. 13./ színésznő a napokban betölti nyolcvanadik életévét. A rivaldák fényében töltött közel hatvan évet. Maját (ez a “civil” neve) szeretik és tisztelik. Még mindig jelen van a színpadon. Pályája kezdete óta vezeti szerepei lajstromát; jelenleg a 177. bejegyzésnél tart. Szerencsés színészalkat, a tragikai és a vígjátéki szerepekre egyformán alkalmas. Volt királynő és koldusasszony, finom úri nő és utcalány. Operaénekesnek készült Kolozsváron, de hangszálai megbetegedése miatt módosítania kellett elképzelését, átiratkozott a színművészeti karra. Az énekléshez azonban sohasem lett hűtlen. 1951-ben Erdély fővárosát, Nagyváradra cserélte. Az ottani társulatnál aratta első visszhangos sikereit. A váradi évekből szívesen emlékezik vissza a Hubay-Vas-Ránki zenés darabjában, az Egy szerelem három éjszakájában aratott sikerére, s az elsőrangú prózai szerepekre is. Több mint négy évtizede Temesvár magyar társulatához szerződött. Az utóbbi évadokban is fellépett. Ferenczy Annamária a Csiky Gergely Színház örökös tagja, a kisvárdai fesztiválon életmű-díjat kapott, a Temes megyei önkormányzattól Pro Cultura Timisiensis érdemérmet, a Magyar Játékszíni Társaságtól Hűség díjat, legutóbb pedig a Szentgyörgyi István Színművészeti-díjjal jutalmazták Budapesten. /(Szekernyés Irén): Nyolcvan virágszál Ferenczy Annamáriának. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./
2006. május 29.
Románia legnyugatibb csücske, a Temes megyei Óbéba település határában található román–magyar–szerb határ Triplex Confinium emlékműnél a három ország képviselői ünnepelték meg a Duna–Körös–Maros–Tisza Regionális Együttműködés kilencedeik évfordulóját. Május 27-én Tihomir Simic, a Vajdasági Autonóm Tartomány ügyvezető tanácsának alelnöke, Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke és Marosváry Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke mondtak beszédet. Mindhárom fél egyetértett abban, hogy Románia európai uniós csatlakozása megkönnyíti a DKMT együttműködést, és segíti a Vajdaságot is a csatlakozásban. A három ország küldöttsége a vajdasági Magyarkanizsára utazott, ahol megtartották a DKMT zárt ajtó mögötti közgyűlését. /László Árpád: Kilencedik Triplex Confinium találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2007. február 2.
Temes megyében az egykori állami vállalatok könyvtárainak állománya az 1989-es rendszerváltást követő magánosítás alatt eltűnt. A rendszerváltás előtt politikai alapon szüntettek meg bizonyos könyvtárakat. Az akkor magyar nyelvű megyei napilap, a Szabad Szó szerkesztőségének a könyvtárát a korabeli hatalom elvitte azon a címen, hogy a közkönyvtárba szállítják el, de ez nem történt meg. Temes megye legtöbb településén még működnek a tékák, sőt a megyei önkormányzat művelődési főosztályának törekvése a gyűjtemények fenntartása, bővítése a községekben. Rendhagyó kezdeményezése volt az önkormányzatnak az úgynevezett mobiltéka, a tavaly nyáron útjára indult könyvtárbusz, amit a Rajna-vidéki regionális tanács adományozott a Temes Megyei Tanácsnak. A könyvtárbusszal falvakra, főleg a félreeső településekre akarják eljuttatni az olvasmányokat, ha igény lesz rá, magyar és más nyelvű könyveket is visznek. /Pataky Lehel Zsolt: Temes. Kézen-közön eltűnt gyűjtemények. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./
2007. május 24.
Brocky Károly festőművész születésének 200. évfordulója alkalmából rövid emlékünnepséget szervezett Temesváron a Művészeti Múzeum, a Temes Megyei Tanács és a Művelődési Igazgatóság. Az esemény fénypontja Valeria Parvulescu: Karl Brocky – Un timisorean – pictor al Curtii regale britanice (Brocky Károly – egy temesvári, a brit királyi udvar festője) könyvének bemutatója volt. A rendezvényen felvázolták az alkotó életét Temesvártól, a Savoyai Jenő utcától, amelynek egyik házában született 1807. május 22-én, az angol királyi udvarig, ahol hivatalos festőként működött, s ahol 1855-ben örökre lehunyta szemét. Brocky Károly megfestette a magyar szabadságharcban jelentős szerepet betöltő Mészáros Lázár és Kmetty György portréját s az azóta elpusztult Az Aranybulla kihirdetése című monumentális történelmi kompozícióját. Képeit Európa több múzeuma és magángyűjteménye őrzi, vannak alkotásai a temesvári Művészeti Múzeumban is. /(Sz. I.): Brocky Károly festőművészre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./
2007. augusztus 14.
Két napot töltött Újszentesen Mód László szentesi muzeológus, a szegedi egyetem néprajz tanszékének tanára. Néprajzi anyag gyűjtését kezdte meg Újszentes nagyközség tervezett monográfiájához. Éppen a 24. órában, hiszen a többségükben Szentesről érkezett egykori telepesek unokái is idős emberek már, sürgető, hogy begyűjtsék a helyiek emlékezetében élő család- és falutörténetet, hiteles adatokat kapjanak az azóta feledésbe merült szokásokról, a hagyományról. Temesvár tőszomszédságában dinamikusan fejlődik, városiasodik az 1891-ben alapított nagyközség, Újszentes, de múltját, eredetét számon tartja. Az 1989-es fordulat óta a két Szentes, a magyarországi és a Temes megyei önkormányzata és civilszervezetei gazdagítják kapcsolatrendszerüket. /Szekernyés Irén: Készül Újszentes monográfiája. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./
2007. november 8.
Temesváron a polgármesteri hivatalban november 8-án rendezik meg a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsga szóbeli szakaszát, négy jelölt – Balázs Attila, Dukász Péter, Szabó K. István és Szász Enikő – meghallgatását. Közülük az utóbbi kettő már tavaly februárban is pályázott, akkor Szász Enikő nyert, de Szabó K. óvott, majd perre vitte az ügyet, és a bíróság a szóbeli megismétlésére kötelezte a polgármesteri hivatalt. Ezen egyikük sem kapott átmenő jegyet, ezért szerveztek új versenyvizsgát. Ennek lebonyolításával kapcsolatban kifogásokat emelt Szász Enikő. Szász Enikő szerint a pályázati kiírás diszkriminatív, ezért a Temes megyei RMDSZ (amelyben ő a művelődési alelnök) óvást nyújtott be. Markovszky Katalin elismerte, hogy ő állította össze. Szász Enikő szerint ez szóról szóra megegyezik azzal a dokumentummal, amelyet még 2001-ben Demeter András volt igazgató adott le a megyei tanácsnak. /Pataky Lehel Zsolt: Színt vallanak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2007. november 13.
November 12-én a Temesváron tartott sajtótájékoztatón Csókási Eszter, a Duna–Körös–Maros–Tisza Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója és Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke, bemutatták az INTERREG III/A határon átnyúló együttműködési program két kiemelkedő projektjét. Az ERIC – Eurorégiós Információs Központ célja egy átfogó regionális adatbázis létrehozása, amely tartalmazza a térségről szóló valamennyi ismeretet és a potenciális fejlesztési lehetőségeket. A program keretében létrehoztak egy négynyelvű – magyar, román, szerb és angol –, az eurorégió életéről híreket szolgáltató eurorégiós hírügynökséget, a www.ericinfo.eu internetes hírportált. A Tematikus turisztikai útvonalak a DKMT Eurorégióban című projekt célja a magyarországi Dél-Alföldi Régiót, a romániai Nyugati Régiót és a Szerbiához tartozó Vajdaság Autonóm Tartományt magába foglaló 70 000 négyzetkilométernyi, 5,4 millió összlakosságú eurorégió közös elemeket tartalmazó turisztikai potenciálját megismertetni a nagyvilággal. /Pataki Zoltán: Ötmillió embernek a DKMT eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./
2008. március 13.
Egy héten belül felállítják a rangsort a Temes megyei RMDSZ temesvári és megyei tanácsos-jelöltjei között. A temesvári városi tanácsosi listán öten pályáznának: Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő, ex-egészségügyi miniszter, Dukász Péter színművész, aki az 1990-es években volt már képviselőtestületi tag, Köles János, a megyei RMDSZ volt gazdasági alelnöke, Kiss András ornitológus, muzeológus és Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője. A megyei tanácsosi listán szintén öten pályáznak, Köles János ide is beadta a jelentkezését. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt az alapszabályzat értelmében megilleti a listavezetői hely. A többiek: Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, Kaba Gábor zsombolyai polgármester és Szász Enikő, a Csiky Gergely színház ex-igazgatója, volt megyei tanácsos. /Pataky Lehel Zsolt: Helyezkedés Temes RMDSZ-es jelöltlistáján. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2008. április 24.
A vidék jellegzetes házait állítják ki a Bánsági Falumúzeumban a régió kisebbségei, magyarok, szlovákok, ukránok. A három népcsoport kiállításához az etnikumok szervezetei, valamint a Temes megyei tanács is hozzájárult. /Kisebbségi porták parádéja a Bánságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2008. június 25.
Június 23-án ülésezett a Temes megyei RMDSZ választmánya Temesváron, kiértékelték a helyhatósági választásokon elért eredményeket. Halász Ferenc, a megyei szervezet elnöke összességében pozitívnak értékelte a választási szereplést: Temes megyében sikerült megőrizni a 4 polgármestert és a 4 alpolgármestert, a tanácsosok száma pedig 44-ről 46-ra nőtt. Magyar alpolgármester nélkül maradt Lugos és Végvár, sikerült azonban alpolgármesteri tisztséget szerezni Újmosnicán és Gyéren. Az eddigi 19 helyett 21 helyi tanácsban ott vannak az RMDSZ képviselői, köztük, négy éves kiesés után, a temesvári önkormányzatban is. Kudarc, hogy nem sikerült visszakerülni a Temes megyei önkormányzatba. /Temes. Önmérlegen az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./
2008. szeptember 27.
A 75 évvel ezelőtti nagy ukrán éhínségre vagy holodomorra hívták fel a figyelmet az ukrán hatóságok a szimbolikus Örökmécses stafétával, amelyet szeptember 26-án ünnepélyesen átadtak a Temes Megyei Önkormányzat és a prefektúra vezetőinek. Az örökmécses fáklyáján 33 nyelven ez olvasható: „Ukrajna nem felejt. A világ ezt tudomásul veszi. ” Az ukrán nép történetének egyik legnagyobb katasztrófája, az ukrán holokausztnak is nevezett tragédia közvetlen halálos áldozatainak számát legalább 2,5–3,5 millióra becsülik, de a sajtóban ennél jóval nagyobb számok szerepelnek (7-10 millió). A szovjet vezetés azért idézte elő 1932-33-ban, mesterségesen a nagy éhínséget, hogy leszámoljon az ukrán néppel, illetve az ukrán parasztsággal, mint politikai és társadalmi tényezővel. Az ukrán parlament 2006-ban törvényt fogadott el, amelyben a mesterségesen előidézett éhínséget „az ukrán nép ellen elkövetett népirtásnak” nevezik. /Pataki Zoltán: Az ukrán éhínség áldozataira emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./
2008. október 16.
A román és magyar külügyminiszterhez fordul a Csongrád és a Temes megyei közgyűlés annak érdekében, hogy a két megyét érintő, határ menti közlekedési kapcsolatok fejlesztése is kerüljön a magyar–román kormányülés napirendjére – döntött a két testület október 15-én tartott együttes ülésén. A legfontosabb a Szeged–Temesvár vasúti kapcsolat helyreállítása. /Újjáépítenék a Szent-Gellért hidat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./
2009. március 5.
Néhány héten belül megnyílik a Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulátusa, Pánczél Zoltánnak, a Fornetti Románia igazgatótanácsa elnökének vezetésével, jelentette be Füzes Oszkár, bukaresti magyarnagykövet, aki hivatalos látogatásra érkezett Temesvárra. A prefektúrán Marossy Zoltán alprefektussal tartottak rövid megbeszélést. A magyar nagykövet tárgyalt a Temes megyei és a temesvári önkormányzat vezetőivel is, ellátogatott a Bartók Béla Elméleti Líceumba, Végváron pedig találkozott a helyi magyar közösség képviselőivel, majd este részt vett a magyar színház felújított nagytermének avatóünnepségén. /Pataki Zoltán: Magyar konzulátus nyílik a bánsági nagyvárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2009. június 15.
Június 14-e óta Zsombolya után Újszentes a második bánsági település, ahol a jó etnikumközi kapcsolatok jegyében a román és a magyar nemzeti költőnek, Mihai Eminescunak és Petőfi Sándornak egyaránt szobrot állítottak. Újszentesen az Újszentesi Általános Iskola előtt egyszerre leplezték le Petőfi Sándor és Mihai Eminescu szoboregyüttesként megkomponált emlékműveit, Varga Luigi István temesvári szobrászművész alkotásait, amelyek hitelesen érzékeltetik a két költőóriás egyéniségét. A két szobor között míves kétnyelvű márványtábla idézi fel a költők halhatatlan verssorait és állít emléket a támogatóknak. Szilágyi Géza újszentesi polgármester megköszönte Sándorfalva (Magyarország) testvértelepülés önkormányzatának és a Sándorfalvi Kulturális Egyesületnek azt a hathatós támogatást, amelynek köszönhetően Petőfi Sándor szobrát felállíthatták a Temes megyei önkormányzat biztosította összegből állított Eminecu-szobor mellé. /Pataki Zoltán: Eminescu- és Petőfi-szobrot avattak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./
2009. december 4.
Temesváron december 3-án adták át a 2009 évre szóló Pro Cultura Timisiensis díjakat. A szenioroknak járó Pro Cultura díjat elsőként dr. Bodó Barna egyetemi tanárnak, a díj alapítójának adta át Constantin Ostaficiuc megyei elnök: „Ha valaki megérdemli ezt a díjat, az volt kollégánk, Bodó Barna, aki a megyei tanács művelődési bizottsága elnöki minőségében kezdeményezője volt a Pro Cultura Timisiensis díjaknak!” Laudációjában Halász Ferenc történész hangsúlyozta: az eredetileg fizikusi diplomát szerzett dr. Bodó Barna folyamatosan képezi magát, filozófiából doktorált, tucatnyi tudományos könyv szerzője, kitartó kutató munkát folytat, miközben három egyetemen (Sapientia, Babes-Bolyai és a temesvári Nyugati Egyetem) tanít. Temes megye kulturális stratégiájának kidolgozása is dr. Bodó Barna nevéhez fűződik. A díjazottak között volt Koczka György író, aki 56-os politikai fogolyként, Baraganba deportált megbízhatatlan elemként kezdte pályafutását és innen küzdötte fel magát a temesvári magyar színház irodalmi titkárságára, majd a rendszerváltás után a temesvári rádió munkatársává. Pro Cultura díjat vehetett át Tóth Flóra karnagy, a Carmina Dacica kórus egykori tagja és 1986 óta vezetője. A Pro Cultura Timisiensis díj fiatal művészek számára létrehozott változatát ítélték oda Aszalos Gézának, a Csiky Gergely Színház művészének. /Pataki Zoltán: Pro Cultura díj Bodó Barnának. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2009. december 7.
Először Jász-Nagykun-Szolnok lépett ki a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégióból, majd következett Békés megye, most pedig Hunyad önkormányzata intett búcsút az 1997-ben nagy tervekkel létrehozott eurorégiónak. A lap munkatársai utánanézett, mi a helyzet az eredeti funkcióját lassan elveszítő DKMT-vel. A magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun, a romániai Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből, valamint a szerbiai Vajdaság autonóm tartományból állt a DKMT. Hunyad megye és a nyugat-magyarországi Vas megye évek óta testvérmegyei kapcsolatot épített ki. Noha az sem túl szoros, e téren lényegesen több konkrét együttműködés történt, mint az eurorégiós viszonyban. Az 1997. november 21-én létrehozott Duna–Körös–Maros–Tisza regionális együttműködés fő kezdeményezői és éltetői magyar részről Csongrád megye, román részről Temes megye, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány. A DKMT eurorégió napja alkalmából idén tizenkettedik alkalommal nyílt meg a román–magyar–szerb hármas határ. A Triplex Confinium határkőnél megtartott hagyományos határnyitó ünnepségen évente részt vesz a DKMT eurorégió elnöksége, a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági elöljárók, a három országból érkezett polgárok. A folyamatban levő közös DKMT-projektek közül érdemes kiemelni az ERIC Információs Központot, amely négynyelvű – magyar, szerb, román, angol – folyamatosan frissülő online hírszolgálat. Az www.ericinfo.eu címen elérhető portál friss hírekkel, riportokkal, háttérelemzésekkel segíti a térség lakóinak tájékoztatását A DKMT eurorégió kronológiája: 1992 – együttműködési megállapodás Temes és Csongrád megyék között; 1992 – együttműködési megállapodás Arad és Békés megyék között; 1994 – javaslattervezet egy háromoldalú interregionális együttműködésre Arad, Temes, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyék és a Vajdaság között; 1994–1997– az együttműködés intézményi kereteinek létrehozását célzó folyamatos háromoldalú erőfeszítések történtek; 1997. november 21. – az együttműködés hivatalos alapokmányának aláírása Szegeden; 1997. december – megállapodás a DKMT szakszervezeteinek együttműködéséről; 1997– 1. soros elnök Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke; 1998. február – Kamarai Nyilatkozat a DKMT gazdasági kamaráinak együttműködéséről; 1998. május 30. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a hármashatár-kőnél; 1998. nyara – DKMT Ifjúsági tábor Kishomokon; 1998 – 2. soros elnök Viorel Coifan, a Temes Megyei Tanács elnöke; 1999 – Az EURO-TRIO eurorégiós újság első számának megjelenése; 1999. március – Elnökök Fóruma temesvári ülésének döntése a közös pénzalap és a DKMT irodájának létrehozásáról; 1999 – 3. soros elnök Dan Ivan, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. május 27. – a DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, a DKMT irodájának ünnepélyes megnyitása; 2000. – 4. soros elnök Caius Parpala, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. – A DKMT Gazdaságfejlesztési koncepciója elkészül; 2000. – Az EuroRégió című magazin első megjelenése PHARE-támogatással; 2000. – A DKMT Stratégiai koncepciójának elkészülte PHARE Credo- támogatással; 2000. október – A Kiszombor–Csanád határátkelőhely megnyitása PHARE-támogatással; 2001 – 5. soros elnök Gyorgye Dukics, a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Bizottságának elnöke; 2002. november 21. – A DKMT ötéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2002 – 6. soros elnök Dan Ioan Tipos, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2002 – Megjelent az Eurorégió számokban című statisztikai kiadvány; 2002 – A DKMT elhatározza, hogy egy közös tulajdonú közhasznú társaságot hoz létre; 2003. május 24. – Megalakult a DKMT Fejlesztési Ügynökség Kht. Átalakul a Regionális Együttműködés, az Elnökök Fórumát felváltja a kibővült közgyűlés, melyhez csatlakoznak a kamarák, a civilszervezetek, az egyetemek, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek is, valamint taggá válnak a városok (Békéscsaba, Szabadka, Szeged); 2004. május 22. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2004 – 7. soros elnök Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke; 2004. november – A DKMT eurorégió bemutatkozik Berlinben; 2005 – Első magyar–román közös kormányülés; 2005. május 28. – Dr. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter, Mihai-Razvan Ungureanu román és Vuk Draskovics Szerbia és Montenegró külügyminiszterének találkozója; A DKMT stratégiai tervének elfogadása; 2005 – 8. soros elnök Bojan Pajtic, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke; 2006 – 9. soros elnök Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2006. április 19. – Második külügyminiszteri találkozó Újvidéken; 2006. május 27. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – Harmadik magyar–román közös kormányülés; 2007. június 1. – Békés megye kilép a DKMT-ből; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – 10. soros elnök Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke; 2007. november 21. – A DKMT tízéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2008 – a 11. soros elnök Bojan Pajtics, Vajdaság Autonóm Tartomány; 2009. május – A DKMT Kht. DKMT Nonprofit Közhasznú kft. -ként működik tovább; 2009. november – Hunyad megye kilép a DKMT-ből. /Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János: Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió. Bomlás határok nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./
2009. december 7.
Először Jász-Nagykun-Szolnok lépett ki a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégióból, majd következett Békés megye, most pedig Hunyad önkormányzata intett búcsút az 1997-ben nagy tervekkel létrehozott eurorégiónak. A lap munkatársai utánanézett, mi a helyzet az eredeti funkcióját lassan elveszítő DKMT-vel. A magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun, a romániai Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből, valamint a szerbiai Vajdaság autonóm tartományból állt a DKMT. Hunyad megye és a nyugat-magyarországi Vas megye évek óta testvérmegyei kapcsolatot épített ki. Noha az sem túl szoros, e téren lényegesen több konkrét együttműködés történt, mint az eurorégiós viszonyban. Az 1997. november 21-én létrehozott Duna–Körös–Maros–Tisza regionális együttműködés fő kezdeményezői és éltetői magyar részről Csongrád megye, román részről Temes megye, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány. A DKMT eurorégió napja alkalmából idén tizenkettedik alkalommal nyílt meg a román–magyar–szerb hármas határ. A Triplex Confinium határkőnél megtartott hagyományos határnyitó ünnepségen évente részt vesz a DKMT eurorégió elnöksége, a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági elöljárók, a három országból érkezett polgárok. A folyamatban levő közös DKMT-projektek közül érdemes kiemelni az ERIC Információs Központot, amely négynyelvű – magyar, szerb, román, angol – folyamatosan frissülő online hírszolgálat. Az www.ericinfo.eu címen elérhető portál friss hírekkel, riportokkal, háttérelemzésekkel segíti a térség lakóinak tájékoztatását A DKMT eurorégió kronológiája: 1992 – együttműködési megállapodás Temes és Csongrád megyék között; 1992 – együttműködési megállapodás Arad és Békés megyék között; 1994 – javaslattervezet egy háromoldalú interregionális együttműködésre Arad, Temes, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyék és a Vajdaság között; 1994–1997– az együttműködés intézményi kereteinek létrehozását célzó folyamatos háromoldalú erőfeszítések történtek; 1997. november 21. – az együttműködés hivatalos alapokmányának aláírása Szegeden; 1997. december – megállapodás a DKMT szakszervezeteinek együttműködéséről; 1997– 1. soros elnök Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke; 1998. február – Kamarai Nyilatkozat a DKMT gazdasági kamaráinak együttműködéséről; 1998. május 30. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a hármashatár-kőnél; 1998. nyara – DKMT Ifjúsági tábor Kishomokon; 1998 – 2. soros elnök Viorel Coifan, a Temes Megyei Tanács elnöke; 1999 – Az EURO-TRIO eurorégiós újság első számának megjelenése; 1999. március – Elnökök Fóruma temesvári ülésének döntése a közös pénzalap és a DKMT irodájának létrehozásáról; 1999 – 3. soros elnök Dan Ivan, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. május 27. – a DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, a DKMT irodájának ünnepélyes megnyitása; 2000. – 4. soros elnök Caius Parpala, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. – A DKMT Gazdaságfejlesztési koncepciója elkészül; 2000. – Az EuroRégió című magazin első megjelenése PHARE-támogatással; 2000. – A DKMT Stratégiai koncepciójának elkészülte PHARE Credo- támogatással; 2000. október – A Kiszombor–Csanád határátkelőhely megnyitása PHARE-támogatással; 2001 – 5. soros elnök Gyorgye Dukics, a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Bizottságának elnöke; 2002. november 21. – A DKMT ötéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2002 – 6. soros elnök Dan Ioan Tipos, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2002 – Megjelent az Eurorégió számokban című statisztikai kiadvány; 2002 – A DKMT elhatározza, hogy egy közös tulajdonú közhasznú társaságot hoz létre; 2003. május 24. – Megalakult a DKMT Fejlesztési Ügynökség Kht. Átalakul a Regionális Együttműködés, az Elnökök Fórumát felváltja a kibővült közgyűlés, melyhez csatlakoznak a kamarák, a civilszervezetek, az egyetemek, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek is, valamint taggá válnak a városok (Békéscsaba, Szabadka, Szeged); 2004. május 22. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2004 – 7. soros elnök Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke; 2004. november – A DKMT eurorégió bemutatkozik Berlinben; 2005 – Első magyar–román közös kormányülés; 2005. május 28. – Dr. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter, Mihai-Razvan Ungureanu román és Vuk Draskovics Szerbia és Montenegró külügyminiszterének találkozója; A DKMT stratégiai tervének elfogadása; 2005 – 8. soros elnök Bojan Pajtic, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke; 2006 – 9. soros elnök Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2006. április 19. – Második külügyminiszteri találkozó Újvidéken; 2006. május 27. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – Harmadik magyar–román közös kormányülés; 2007. június 1. – Békés megye kilép a DKMT-ből; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – 10. soros elnök Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke; 2007. november 21. – A DKMT tízéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2008 – a 11. soros elnök Bojan Pajtics, Vajdaság Autonóm Tartomány; 2009. május – A DKMT Kht. DKMT Nonprofit Közhasznú kft. -ként működik tovább; 2009. november – Hunyad megye kilép a DKMT-ből. /Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János: Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió. Bomlás határok nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./
